Tanulásszervező programok használata

Sziasztok!

A mostani az utolsó bejegyzésem a félév során, amely a Schoology-ról fog leginkább szólni. Emellett megpróbálom összehasonlítani a NeoLMS-sel és a Wikispaces-sel.

Nagyon jó volt, hogy a félév elején mi szavazhattuk meg, melyik tanulásszervező programot használjuk a félév során. Tetszett, hogy vállalkozó szellemű volt a csoport nagy része, ezáltal ki mertük próbálni ezt a programot. Angol nyelvű a program, tehát ha bármikor ezt szeretném használni, át kell gondolnom rendelkeznek-e olyan nyelvi képességekkel a digitális kompetencia mellett. Számomra egyszerű volt a használata, mert angol nyelvet szeretnék a későbbiekben tanulni, illetve nagyon gyorsan és könnyedén fel szoktam fedezni egy-egy ilyen program kezelését. Tanulás támogatására rendkívül jól fel lehet használni. Akár angol óráknál akár más óráknál is segítségül lehet hívni. Adminisztratív jellegét is jól lehet alkalmazni, ahogyan azt mi is tapasztalhattuk. Mindegyik korosztály jól tudná kezelni véleményem szerint. Fel lehet vinni a házi feladatokat, illetve egyéb érdekességeket is, amellyel tanulhatnak a diákok. Online tesztek linkjét meg lehet osztani itt is. A problémáidat meg tudod osztani a tanárral ezen keresztül, amely biztosan eljut hozzá. Emellett még nyomon lehet követni a tanév történéseit, amely hasznos a gyerekek és a tanárok számára is.

Sok más tanulásszervező programot használok/használtam már az évek során, de leginkább ez a Schoology nyerte el a tetszésemet. A NeoLMS szintén angol nyelvű, legtöbb tevékenységre alkalmas, és eléggé logikus az elrendezés, azonban nem „varázsolt el”. A Wikispacest ebben a félévben is használom, azonban számomra bonyolultabb és sok helyen el lehet benne veszni. Lehet, hogy ez a probléma a tanártól fakadt, hiszen sokszor mi segítettünk a használatában. Használom jelenleg az Edmodo-t is, de amennyi tevékenységre eddig alkalmaztam nem győzött meg abból a szempontból, hogy a diákoknak ez hasznos lenne. Tanulói szemszögből én biztos a Schoology-t használnám és javasolnám, mert nagyon naprakész és fejlett programnak mondható.

Köszönöm, hogy megismerhettem ezt a programot (sok más mellett).

Mérés-értékelés

Sziasztok!

A mostani blogbejegyzésem egy úgynevezett kilépő kártyáról fog szólni a csütörtöki mikrotanítással kapcsolatban, melynek témája a mérés-értékelés volt.

Értékelés megkönnyítését teszi lehetővé mind a Redmenta, mind a Socrative. A digitális kompetencia szükségessége, illetve a technika is gondot okozhat, de, ha ezt kiküszöböljük, nagyon kreatív és egyszerű módja alkalmazható a mérésnek. Azon gondolkoztam, megéri-e annyi időt szánni egy-egy kvíz elkészítésére. Esetleg hasznomra válhat, ha újból és újból felhasználom. Illetve másik kérdés, ami felmerült bennem, hogy mennyire használható akár a Redmenta, akár a Socrative arra, hogy többször kitöltse egy diák azért, hogy javítson a jegyén. Mennyire maradandó tudás lesz az eredménye?! A mikrotanítás alatt láthattam mennyire könnyűkezelésűek, azonban pont emiatt kissé monotonná válhat. Személyes megjegyzésem emiatt, hogy hiába ad rengeteg lehetőséget és funkciót egy idő után nyűggé válhat.

Digitális történetmesélés

Sziasztok!

Mostani bejegyzésemben egy videót találhattok, mely a hétvégi soproni oldalas elkészítéséről szól. Anyukám jóvoltából ezt is megtanulhattam elkészíteni. Remélem többetek nekifog ennek a receptnek, mert alapkelléke egy családi ebédnek. Ha igényt tartotok rá, készítek más finomságokról is videót. Segítségül először a Quik nevezetű alkalmazást hívtam, amelyet most ismertem meg egyik ismerősöm ajánlása miatt. Nagyon tetszett, hogy az iPhone-nal készített Live típusú képeket be tudom úgy rakni, hogy ne csak pillanatkép legyen, hanem mozgás is legyen benne (ahogyan a kép készült). Ezután a WeVideot használtam, hogy alárakjam a hanganyagot, amelyet pedig az Audacity segítségével vágtam meg. Az utóbbi két programot ismertem már, ezért gondoltam arra, hogy valami teljesen modern alkalmazást kipróbáljak.

Sok sikert az étel elkészítéséhez! ;)

Quizlet SMS

A Quizlet webkettes magolást tesz lehetővé digitális tanulókártyákkal, tesztek készítésével rendkívül hatékonyan, egyszerűen, kreatív módon. Alkalmazd te is! J

Interaktív táblára készült mini tananyag

Sziasztok!

Őszi szünet elég időt adott, hogy tanulmányozzam az interaktív táblára készíthető prezentációt sok különböző interaktív feladattal. Elég széles a feladatok tárháza, melyet saját igényeidre alakíthatsz. Nagyon élveztem az első mini tananyagom elkészítését. Én a SMART programot használtam, melyet gyorsan kiismertem, hiszen már korábban részt vettem egy másfél órás bemutató órán. 

A mini tananyagom témája a légkör összetételéről és szerkezetéről szól leginkább interaktív feladatokkal, hogy a diákok minél könnyebben tudják feldolgozni az adott tananyagot. Igaz sok időbe telik egy ilyen anyagot összeállítani, de szerintem mindenképp megéri. A másik bökkenő az iskola felszereltsége lehet, hiszen, ha nincs interaktív tábla nem tudjuk felhasználni ezt.

Időszalag próba

Sziasztok!

Szerintem ez az online időszalag leginkább történelemből illetve irodalomból praktikus, mert ezeknél a tárgyaknál sok fontos évszám kerül elő. Földrajzból az Európai Unió kialakulásának történetén kívül pl. az űrkutatás fejlődése vagy a földtörténeti korok bemutatásánál lehet használni. Elsősorban órai szemléltetésnél tudom elképzelni, a tanár ezzel kreatívan mutatja be az események sorát. Emellett az otthoni tanulásnál és az ismétlésnél is hasznos lehet.

Egy másik terület ahol használni tudják mind a tanulók, mind a tanárok, heti/havi átismétlésnél. Itt fel lehet vázolni melyik nap mit tanultak, hogyan is válik kerek egésszé.

Én most a tanulmányaimat vázoltam fel egy időszalagon, ami jól mutatja, hogy bármilyen témában lehet készíteni.

A Timetoast használata során…

Meglepett, hogy milyen könnyen lehet használni.

Zavart, hogy amikor egy idősávot vittem be, nem tudtam multimédiás elemet csatolni.

Megtudtam, hogy csak úgy lehet beágyazni a blogomba, ha nem ingyenes felhasználóként teszem meg.

Felmerült bennem az a kérdés, hogy angol órákon hogyan tudnánk a tanulók hasznára fordítani egy-egy ilyen időszalagot.

Mindomo gondolattérkép

Sziasztok!

Újabb IKT-s eszközzel ismerkedhettem meg, ez pedig a gondolattérkép. Nem mindenkinek megy a szövegek értelmezése. Vannak diszlexiások, vannak vizuális típusok, akiknek kifejezetten nehéz, ha tömör szöveggel kell megbirkózniuk. Nem csak nekik, hanem mindenkinek hasznos lehet, ha a tanultakat valamilyen vizuális formában is láthatják, ere való a gondolattérkép, a koncepciók ábrázolása. Elsőre azt gondolja az ember, hogy a gondolattérkép az összefoglaló órán jöhet jól, hiszen ekkorra már ismerik a diákok a fogalmakat, tudják, hogy miket kell elhelyezniük a térképen. Így is van, az összefoglalásnak kifejezetten hasznos eszköze lehet. De nem csak itt van értelme, az is hasznos lehet, ha a diákok egy-egy témakör elkezdése előtt készítenek arról gondolattérképet. Hajlamosak vagyunk ugyanis elfelejteni, hogy a diák feje sosem üres, mindenről van benne elképzelés (bár meglehet pontatlan vagy hiányos), a tanítás feladata, hogy ezeket a meglevő koncepciókat fejlessze, építse tovább vagy cserélje le jobbakra. Ha elkészül egy gondolattérkép az adott témakör tanulásának elején, akkor láthatjuk, mi az, amit a diák gondol. A tanulmányok során pedig folyamatosan egészíthetik ki az újabb fogalmakkal, alakíthatják át a kapcsolatokat. Így nem csak a témakör végére készül el a gondolattérkép, hanem folyamatosan alakul. Készülhet a gondolattérkép kollektíven, csoportokban is természetesen.

Házi feladatként készítettem egy gondolattérképet a Mindomo segítségével. A választott témám a talaj szennyeződése, degradációja. Egy összefoglaló órán venném hasznát például.

Google bejegyzés

Sziasztok!

Mivel egy kicsit megváltoztak a házi feladat követelményei, ezért most plusz munkám akadt. Most a Google különböző elemeinek együttműködő használatára kell példát hoznunk. Mivel én ebből tartottam meg a mikrotanítást, jól szemléltettem ezt. De úgy gondoltam, hogy az angol szakon kívül a másikon is bemutatom milyen ötletem támadt.

Korábban már írtam nektek egy vízi túra megtervezéséről a Google Tour Builder segítségével. Ehhez

kötném a Google maps alkalmazást, amellyel a térképismeretüket is tudnám fejleszteni - méretarányok, GPS koordináták, ábrázolás stb. A vízi túrához szükséges felszerelést pedig össze tudják gyűjteni egy Google Dokumentumban, amellyel nem csak digitális kompetenciájuk fejlődik, hanem növelhetjük a felelősségteljes gondolkodást/cselekvést és a tervezés fontosságát. Utóbbit egy osztályfőnöki órán is el tudom képzelni.

Elég sok új Google alkalmazás nyílt meg előttem, amivel nagyon sok érdekes és új feladatot lehet a gyerekeknek "tálalni". Sokszor kell nekem is használni ahhoz, hogy tanári pályám során a lehető legeredményesebben hasznosíthassam.

Óraterv részlet

Sziasztok!

Azt a feladatot kaptuk, hogy töltsünk ki az óratervben egy-két sort, amelyben a már ismert digitális eszközök valamelyikét kellett beépítenünk az óránkba.

Természetismeret órát terveztem, ahol a téma a Hazánk vízrajza volt. A TDH Tudásbázisról sok ötletem támadt. A Google Tour Builder-t gondoltam ki, hogy használják fel a tanulók egy digitális vízi túra megszerkesztéséhez. Következő órákon pedig digitális térképet is szerkeszthetnek, akár egy prezentációt is készíthetnek – tehát mindenképpen lehet rá építeni, tovább gondolni.

Számomra az óraterv elkészítése nem okoz gondot. Az idő beosztásával mindig sokkal többet foglalkozok, hogy beleférjek a tanórába. Mivel a második óratervet írom már a félév során, ezért egyre rutinosabb vagyok benne, amire szükségem is lesz tanári pályám során.

Úgy gondolom, hogy a pedagógiai tervezés nagyon fontos egy pályakezdőként, de egy több éve a pályán tevékenykedő tanárnak is. Fontos, hogy legyenek elképzeléseink, hogy mit szeretnénk megvalósítani minden órán. Véleményem szerint azért nehéz a pedagógiai tervezés, mert nemcsak arról kell gondoskodni, hogy a tanár az elvárt 45 percet kitöltse különböző feladatokkal, hanem, hogy mindezek figyelemfelkeltőek, érdekesek, hasznosak legyenek a diákok számára. A tanítványok fejével is szükséges gondolkodni, hiszen minden korosztály figyelmét más köti le. Az sem egy könnyű feladat, hogy az órát úgy építsük fel, hogy minden ismeretszerzés, tevékenység egymásra épüljön és ne csak lebegjenek a levegőben. Végül amit a legfontosabbnak tartok, és amiben mindenképpen fejlődnöm kell: az időbeosztás és az idő helyes becslése egy-egy feladatrészre.

Virtuális kirándulás tervezése

Sziasztok!

A pedagógus munkájának egyik legfontosabb eleme a tervezés. Nemcsak óratervet, tematikus tervet vagy tantervet kell készítenie, hanem meg kell tudnia szervezni egy kirándulást (például egy osztályfőnök számára ez elengedhetetlen feladat), illetve egyéb közösségi és tanulmányi jellegű eseményeket. 

A Google Tour Builder egy olyan alkalmazás, amellyel könnyen és gyorsan tervezhetünk akár tanulmányi osztálykirándulást, akár egy előre eltervezett hosszabb utazást is. A Tour Builder-rel lépésről lépésre, állomásról állomásra megtervezhetjük az adott utazást. Az út minden egyes elemét részletesen kidolgozhatjuk, leírhatjuk, hogy hol és mit szeretnénk csinálni. Az útitervet képekkel is színesíthetjük. 

Én 2016 novemberére Győr-Pannonhalma környékére egy három napos tanulmányi osztálykirándulást terveztem az említett felületen. Korábban nem használtam hasonló felületet, mégis gyorsan kiismertem magam az alkalmazásában. Egy térképen látható volt, hogy földrajzilag milyen távolságokat fogok bejárni, valamint nyomon követhettem az általam kiválasztott helyszínek sorrendjét. Ha állomásokat akartam felcserélni (mert meggondoltam magam a sorrendet illetően), azt is könnyen megtehettem, és örültem, hogy nem kellett elölről kezdeni a tervezést. A felület biztosította keretek tehát "rugalmasak". Minden, tervezésben kezdő pedagóguskollégámnak ajánlom figyelmébe az alkalmazást.

Egy olyan ötletem támadt még, hogy egy kirándulás után fényképek és videók feltöltésével akár egy összefoglalót is készíthetünk vele arról, hogy merre jártunk, mit csináltunk, mit láttunk.

Összességében nagyon élveztem a tervezést, amely látszik is, hiszen sokat dolgoztam a megvalósításán.

Digitális kompetencia

Sziasztok!

A Nemzeti Alaptanterv digitális kompetenciára vonatkozó része alapján ötleteltem, milyen tevékenységek révén tudnám fejleszteni a tanulók digitális kompetenciáját saját szaktárgyamon belül. Konkrét feladat nélkül így képzelem el:

-          diákok által elkészített bemutatók használata

-          kettő vagy többoldalú kommunikáció más iskolákkal

-          céltudatos böngészés, adatfeldolgozás

-          prezentációkészítés
-         projektmunkák

A továbbiakban 2-2 konkrét feladatot írok le, amelyet hasznosnak gondolok mind a digitális kompetencia fejlesztés érdekében, mind a tananyag konstruálásában.

Környezettan:

-          Tervezzenek a tanulók csoportmunkában a helyi környezeti értékekkel vagy problémákkal kapcsolatos projektet! A projekt megvalósítása során a tanulók alkalmazzanak informatikai eszközöket, ismerjék meg az iskolai hálózat és egyes segédprogramok lehetőségeit. Közösen tervezzenek és készítsenek a projekt folyamatát dokumentáló, az információ megosztására alkalmas honlapot! Vegyék fel a kapcsolatot más iskolákkal és hívják fel a figyelmet hasonló projektek megvalósítására! Hivatkozzanak kölcsönösen egymás oldalaira!

-          Környezettel kapcsolatos adatok értelmezésére kiválóan használhatók az Országos Meteorológiai Szolgálat oldalán elérhető időjárási, éghajlati, a levegő minőségével kapcsolatos információk. Táblázatkezelő programokkal végezhető munka gyakorlására jól alkalmazhatók az éghajlati átlagokat tartalmazó táblázatok.

Angol:

-          Készítsenek a tanulók kisebb csoportokban egy-egy YouTube csatornát, ahová minden hónapban 2-2 különböző témában töltenek fel videókat angol nyelven. A téma valamelyik másik tantárgy aktuális tananyagához kapcsolódjon.

-          Készítsenek a tanulók önállóan egy blogot, ahol írniuk kell minden héten 1-1 bejegyzést, ami az óra témájához kapcsolható. Válasszanak ki néhány fontos fogalmat, amelyet csatolt táblázatban kilistáznak a megfelelő magyarázattal.

Digitális pedagógia

Sziasztok!

A kurzus elméleti háttere egy általam választott videóra és tanulmányra épül, amelyet a következőkben fogok bemutatni. Király Sándor: Hatékonyabb oktatás digitális környezettel című előadásával kezdem.

A videó TARTALMA

Király Sándor 2015. őszén a Digitális Pedagógus Konferencián arról tartott előadást, hogyan és milyen digitális eszközt használva tette ő hatékonyabbá a közgazdasági ismeretek oktatását a Neumann János Középiskolában.

Először is arról beszélt, miért döntött úgy, hogy digitális eszközzel erősíti meg a tanítását. Azt vizsgálta, hogy tudjuk felmérni akár egyénileg is, melyik diák hol tart a tananyag elsajátításában, kinek és miben van szüksége segítségre, és közben mindenkit saját képessége és szorgalma alapján tudunk terhelni függetlenül attól, hogy hány órája van az adott tantárgyból.

Miért is hasznos, ha az oktatás nem csak papír alapon zajlik az iskola falai között? Király Sándor szerint a tanulást folyamatosan mérni kell, ha a fejlődésen javítani szeretnénk. A rendszeres tesztelést azonban nem egyszerű kivitelezni. A digitális környezet ezt a problémát is megoldja. Az oktatás során a minőség javításra kell törekedni, ehhez pedig elengedhetetlen az, hogy a tanár tisztában legyen azzal, hogy a diákok mit nem tudnak még, hol kell még fejlődniük. Mindezek kivitelezésére a Moodle nevű digitális eszköz nyújt egy jól működő megoldást. A tananyagok, feladatok, videók feltöltésén kívül több hasznos funkcióval is rendelkezik. Például megmutatja a tanárnak, hogy melyik diák mikor, mennyi időt töltött a tanulással; elemeire lebontva értékeli ki a diákok által elvégzett feladatokat, mutatva ezzel az egyéni fejlődési utakat (és természetesen az eredményt diákoknak is), és egyúttal alkalmat is ad a differenciált oktatásra; bizonyos feladattípusokat a rendszer automatikusan kijavít, mely biztosítja a diákoknak az azonnali értékelést várakozási idő nélkül. A Moodle egyik következő nagy előnye a szégyenlős diákok érdekeit szolgálja leginkább: lehetőségük nyílik arra, hogy kisebb, zártabb csoportban tegyék fel kérdéseiket, melyekkel esetleg a tanórákon nem mertek előhozakodni.

Király Sándor előadása végén arra is kitért, hogy egy ilyen és ehhez hasonló oktatást segítő digitális környezetet hogyan lehet megosztani szélesebb körben. Így említette a Google Docs valamint a Testline alkalmazását.

Papp-Danka Adrienn: Tanulás és Tanulásmódszertan az információs társadalomban című tanulmányát mutatom be nektek.

A tanulmány TARTALMA

Először is bemutatja a tradicionális és a progresszív tanulás különbségeit. Ezek kiegészítik egymást: azaz mindig a tanulás célja, tárgya és körülményei határozzák meg, hogy a tradicionális vagy a progresszív megközelítés érvényesül-e. Következő felvethető kérdés, hogy hogyan formálódik a tanulás a digitális eszközhasználat alapján? Az online környezet tanulási szokásokra, módszerekre gyakorolt hatását négy területre bontja: a multimédiás tartalmak bevonása, a visszacsatolás szerepének felértékelődése, a multitaskingra való képesség, az információmegosztás fontossága. A multimédiás tartalmak bevonásánál három alapvető elvről ír:

Többszörös ábrázolás elve: hatékonyság szempontjából az a célravezető, ha a magyarázatot szavakban és képekben is megjelenítjük

Egyidejűség elve: magyarázat közben a megfelelő képet és szöveget együtt („egy időben”) jelenítsük meg

Megosztott figyelem elve: a képi magyarázat mellé élőszóban adjuk a verbális ingereket, ne írásban, mert a kép és az írt szöveg együtt túlterheli a vizuális csatornát.

Ám ezeknél is jelen vannak alábbi tévhitek és félelmek: a multimédiás tananyag kevésbé hatékony, mint a tankönyv; nem minden tananyag vihető át multimédiás formába; a multimédiában a szöveg teljesen háttérbe szorul. Papp-Danka Adrienn a visszacsatolás szerepének felértékelődését érzi, hiszen azt az előnyét tapasztalja a technológiának, hogy hatékonnyá, gyorssá és könnyen kivitelezhetővé teszi a visszacsatolást. Ellenben bizonyos visszacsatolási rendszerek hatékonysága függőségi szintet ér el bizonyos környezetben (facebook vs. osztályterem). Ezekhez bemutat mikro és makro visszacsatolási rendszereket is – például szavazógépet, ePortfóliót. A multitaskingra való képességet kritikával kezeli, hiszen felmerül a kérdés, hogy a párhuzamosan futó tevékenységek vagy a gyorsan egymásután végzett résztevékenységek használata a legeredményesebb. Előnyként szerepelteti az ideális tanulási hatékonyságot, amivel szembeállítja azt a tényt, hogy nehezebb koncentrálni, illetve nehéz megkülönböztetni a lényeges és a lényegtelen információkat. Végül az információ-megosztás fontosságánál említésre kerül, hogy soha korábban nem volt ilyen könnyű és gyors az információk megosztása, amelyre példákat is hoz: wikik fejlesztése, prezentációk megosztása, tanári és tanulói blog vezetése, online tudásportálok és tudásbázisok, közösségi felületek (pl. Facebook).

Ezek után szembeállítja az online és a személyes tanulást. Három alapvető készségről ír az online tanulás során: olvasás, figyelem/koncentráció, illetve a memória. Az online tanulási környezet a tanulási stílusokat más szemszögből jelenítette meg, mint például: impulzív, vizuális és auditív, egyéni és társas.

A szerző a tanulmány végén megismertet azokkal az aktuális programokkal is, amelyek nélkülözhetetlen tartozékai a "digitális tolltartónak" – például az online dokumentumkezeléssel, bloggolással, Wikipédiával, YouTube-bal stb.

Egy kis REFLEXIÓ

Rendkívül hasznosnak és tanulságosnak érzem mind Király Sándor előadását, mind Papp-Danka Adrienn tanulmányát abban a tekintetben, hogy egyszerűen fogalmazva, könnyen érthetően magyarázzák el, miért is jó, ha a hagyományos oktatást digitális eszközökkel erősítjük meg, és hogy mindezt hogyan kivitelezzük. Mindkettő tanulmányozása után elindultak újabb gondolatok bennem, amelyeknek még több idő és tananyag értelmezése után tudok hangot adni.

Személyesen is tapasztalom a hasonló eszközökben rejlő lehetőséget, a könnyebbséget a diákokkal való kapcsolattartásban, valamint a fejlődésük nyomon követésében, hiszen egyetemi hallgatóként át is élhetem. Az előnyök mellet azonban láthatom a digitális környezet okozta kihívásokat is. Ez alatt azt értem, hogy rendkívül sok időt vesz igénybe a programba illő feladatok létrehozása, illetve, hogy a pedagógusok honnan és hogyan fejlesztik a digitális eszközök alkalmazásához való tudást.

Ezek egyáltalán nem elhanyagolható szempontok, viszot mégis azt kell, hogy mondjam, szükség van arra, hogy törekedjünk a modern eszközök oktatásba való beolvasztására, és szerencsésnek mondható, hogy manapság mi hallgatók már az egyetemi éveink alatt felkészítést vagy legalábbis annak megkezdését kapjuk a képzésünk során, nagymértékben megkönnyítve ezzel a jövőbeni munkánkat.

Digitális tananyagtárak felhasználása

Sziasztok!

Legutóbbi órán a digitális forrásokat tanulmányozhattuk az oktatás szempontjából. Nagyon sok tananyagtárat megismerhettünk, mint például: Realika, SDT, Videótanár, KhanAcademy, PhET. Ebben az írásomban elolvashatjátok a véleményemet egy általam választott tananyagegységhez kapcsolódó digitális források felhasználhatóságáról.

Egyik saját tantárgyamban – környezettanhoz – kerestem egy tetszőleges tartalmat, amelyet még nem dolgoztam fel és úgy gondolom, hogy hasznos lenne körülnéznem, milyen online kiegészítésre számíthatok. A választott témám a Hazai erdőink névre hallgat, amelyet általános iskola hatodik osztályában kötelező anyag. Két tananyagtárnál találtam ideillő digitális forrásokat.

Az egyik a Videótanár-on lelhető fel, ahol két kisebb témakör is erről szólt: A hazai erdőségek elterjedése, típusai és Az erdők legjellemzőbb növényeinek bemutatása. Itt található egy-egy videó az adott tananyagról, majd ezután lehet kitölteni egy erről szóló tesztet, amely könnyen értelmezhető. Ezek miatt úgy gondolom teljes mértékben beépíthető a tanításba, sőt mindenképpen szükség lenne rá. Pozitívumnak mondható, hogy a tanulók azonnali eredményt kapnak a tudásukról, melyet el is várnak a mai felgyorsult világban. Emellett a digitális technika terjedésével a fizikai, a társas és a kulturális környezet mellett megjelent egy negyedik, a digitális dimenzió. A fiatal generáció számára azonban ez nem különül el, hiszen ők ebbe nőttek bele, számukra a virtuális tér már a kultúra integráns részét képezi, ezért előnyként fogható fel a Videótanár-on talált két tananyagforrás. Azonban ennek is van egy hátránya: csak a többségük rendelkezik digitális kompetenciákkal, azaz létezik olyan tanuló, aki még nem digitálisan szocializált. Én ezt a két forrást mindenképpen felhasználnám a tanítás során, azonban annyit alakítanék rajta, hogy az oldalon fent lévő videót én magam készíteném el, hogy ezzel is személyesebbé tegyem a tanulást/gyakorlást.

Másik tananyagtárként az SDT szolgált, vagyis a Sulinet Digitális Tudásbázisa. Itt Az éghajlat és a növényzet függőleges változása a hegyvidéken név alatt találtam a témához megfelelő tartalmat. Ugyancsak elnyerte a tetszésemet, hiszen több kisebb témára volt bontva, emellett képek is megjelentek. A módszertani ajánlás résznél nem arra számítottam, amit olvastam, hiszen inkább a célokat írta le, mintsem igazán ajánlott volna bármiféle módszert a megvalósításához. A fogalmak fül rendkívül hasznosnak bizonyulhat, hiszen egy nagy szókinccsel nem rendelkező tanulót nagyban előresegítheti a megértésben. Ugyanúgy van az utolsó résznél kitölthető teszt, amely az előtte leírt tananyagra épül, ugyancsak a gyors eredmény miatt hasznos lehet. Előnye és hátránya megegyezik a Videótanár-os forrásokéval. Úgy gondolom, hogy ez a forrás is felhasználható lehet a tanítás során, azonban ezt inkább távoktatásra, vagy tanuló felzárkóztatására lehet leginkább használni. Tanároknak a módszertani ajánlást mindenképpen kibővíteném, illetve hosszabb/átláthatóbb tesztet készítenék.

Összefoglalva, minden tanárnak, tanárjelöltnek és diáknak ajánlom a megbízható digitális tananyagforrások felkeresését. Mindenesetre én ebben látom leginkább a jövőbeli tanulás alapját. Az általam legkedveltebb tananyagtárak linkjét pedig jobb oldalt összegyűjtve megtalálhatjátok Tananyagtárak cím alatt.

Sziasztok!

Révész Adrienn egyetemi portfóliójáról szóló blogján jártok. Az oldalon megtalálhattok egy rövid bemutatkozó szöveget rólam. Olvashatjátok a tanítási filozófiámat is, amelyet fő célnak is tekintek egyben. Emellett megnézhetitek a félév alatt általam elkészített munkákat és a reflexiókat is. Megosztottam még pár számomra fontos linket, amely a tanárrá válásomat segíti, de emellett a Facebook profilom is könnyen elérhető.